A rendezvényen 4 hosszabb előadás volt, előtte üdvözlő szöveg, végén kérdezési lehetőség, a szünetben pedig ingyen kaja a regisztrált résztvevőknek. A konferenciát az NUS SAVE (Students Against Violation of the Earth) szervezte. Tavaly volt az első hasonló rendezvényük, akkor az újrahasznosításról volt szó, most a globális felmelegedés problémakörét próbálták közelebb hozni a diáksághoz. (Nem tudom, hogy csak nekem szúrt-e szemet, hogy csomó tök felesleges szórólapot és több rétegű, fényes papírra nyomtatott anyagot adtak a résztvevőknek. Ez kicsit bort iszik, vizet prédikál alaphangot teremtett amíg vártam az előadást, de szerencsére hamar elmúlt ez az érzés, és összességében mindenképp megérte elmenni.)
Nyitó beszéd
Az üdvözlő beszédet Professor Alan Chan tartotta az NUS-ről, leginkább azt mondta, amit ilyenkor elvárnak az emberek egy nyitó beszédtől. Felhozott néhány példát, amik kétségbevonhatatlanná teszi a globális felmelegedés tényét. Például az északi jégsapka drasztikus fogyását, ami az észak-nyugati átjáró hajózhatóvá válása révén új kereskedelmi utakat is megnyitott (magyarul, angolul). Ez a példa többször előjött az előadások során, úgy látszik, ez a globális felmelegedés állatorvosi lova. Kitért még a problémakör bonyolultságára, illetve leszögezte, hogy az NUS is egyre komolyabban veszi a környezetvédelmet, és ez mennyire érezhető az oktatáson és a mindennapokban az egyetemen.
"Különleges vendég" beszéde
Utána következett a különleges meghívott vendég, Vibeke Rovsing Lauritzen dán nagykövet asszony beszéde. Ő egy környezetvédelemmel foglalkozó politikus, és nagyon jól tud a lényegtelen dolgokról beszélni. Nagy hűhóval vonult be, nekünk meg szépen vigyázba kellett vágni magunkat. Ez persze nem az ő hibája, sokkal inkább a tekintélyelvű keleti kultúrák velejárója. Sok szőke dán kísérte, majd a szünetben szépen le is lépett a díszes pereputtyával együtt... (A kiosztott anyagok között volt egy több oldalas fénymásolt anyag a dán gazdaság és a környezetbarát technológiák kapcsolatáról, így minden résztvevő kapott 5 A4-es papírt feleslegesen.)
A képen épp az ajándékot veszi át a szervezőktől a beszéde után.
Három fő gondolata volt a monológjának:
- Globális felmelegedés mint nemzetközi politikai probléma: Az olaj- és gáztermelő országok száma csökkenni fog, így a jelentősége 1-1 ilyen területnek nagyon fontos lesz. Például ha Oroszország elzárja a gázcsapot, akkor mi lesz Ukrajnával? Kiemelte, hogy India és Kína növekvő energia igényét jó lenne zöld utakon megoldani, de legalábbis ebbe az irányba terelni őket.
- Dánia, mint a globális felmelegedés elleni harc éllovasa: Mondott sok szép adatot arról, hogy a dán gazdaság úgy tudott jelentős fejlődést elérni az elmúlt néhány évtizedben, hogy a megújuló energiahordozók aránya mindig növekedett (most 50% a biomassza és szélenergia aránya). Jelenleg 35%-al kevesebb energiát használnak a dánok egységnyi GDP-re, mint a többi fejlett ország.
- Nemzetközi keretek újraformálása: Elmondta, hogy mennyire fontos a nemzetközi szerződések szerepe, és a Kyoto-i Egyezmény helyett másra van szükség, mert azt nem tartják be a fő károsanyag kibocsátó országok. Kiemelte a nemzetközi konferenciák fontosságát, valamint elmondta, hogy Dánia fog otthonául szolgálni a következő nagy ENSZ klímaváltozás konferenciának.
Klímaváltozás - Élet az "Anthropocene"-ben.
"Only two things are infinite: the Universe and human stupidity." ("Csupán két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség.") Albert Einstein
A következő előadó Professor Jeffrey Philip Obbard volt, szép brit kiejtése utalt arra, amit később el is mondott, hogy Nagy-Britanniából származik. Szingapúrban egy kutatás-fejlesztő céget vezet kanadai barátjával (aki a következő előadó volt). A vállalkozásuk környezetbarát mérnöki megoldásokat kutat, mellette tanítanak, és tanácsadnak.
Az előadás címében szereplő idegen szó, az anthropocene Paul Critzen Nobel-díjas kémikustól származik, ő vezette be a legújabb földtörténeti kor leírására, melyre az emberi faj tevékenysége nyomja rá a bélyegét. A XVIII. század óta tartó rövidlátó kizsákmányolása a természetnek több, mint 100-szorosára gyorsította fel a felmelegedési folyamatokat. Mint mondta "a sarki jégsapkáknál már csak egy dolog fogy nagyobb ütemben: a globális klímaváltozással szembeni szkeptikusok száma". Sajnos sokan még most is struccpolitikát folytatnak, és azt gondolják, hogy az emberi tevékenységnek semmi hatása a természetre. Amig sok tőkeerős országnak nem közvetlen érdeke a károsanyag kibocsátás csökkentése, addig mindig lesznek olyan "tudósok", akik a nyilvánvaló tényeket is megkérdőjelezik, és a jelenlegi klimaváltozást természetes folymatnak állitják be. Példaként felhozta, hogy a dohánygyárak USA-ban az 50-es 60-as években ugyanezt a taktikát alkalmazták, amikor a dohányzásról kezdett egyértelműen bebizonyosodni, hogy rákot okoz. Elkezdték hiresztelni, hogy a a dohányzás valójában egészséges! Tudták, hogy ezzel nem állitják meg a folyamatot, de lesz még pár jó évük az USA-ban. És lett is. (Erről kerestem, de nem találtam anyagot a neten, ha valaki tud róla, ne tartsa magában.)
Sok ábrát és statisztikát is hozott (sajnos nem fényképeztem elég lendületesen, de wikipedia kapcsolódó oldalán vannak szép számmal látványos grafikonok). Tény, hogy a levegő CO2 tartalma nem volt állandó a földtörténelem során. Az elmúlt 100 évben azonban csaknem 2* annyi lett a levegő CO2 tartalma, mint bármikor korábban (1.000.000 évre visszamenőleg vannak adataink). Az emberi tevékenységek következtében most évente 7 Mkg CO2-t bocsátunk ki évente. Az óceánok 2 Mkg-ot, a szárazföldi növények 1 Mkg-ot kötnek meg ebből, tehát évente 4 Mkg-mal több CO2 van a levegőben.
A Földön található fajok száma 1970 és 2000 között 40%-al csökkent. Az esőerdeink 50%-a teljesen eltűnt, évente 700 Stingapúrnyi területtel csökken a méretük. Egy ENSZ jelentés szerint Borneo és Szumátra esőerdeinek 98%-a fog eltűnni 15 éven belül! (Ez sajnos jellemző Indonéziára. Mondták helyiek, hogy néha akkora területen égetik az őserdőt a déli szomszédok, hogy itt, Szingapúrban is érezni a füstöt, pedig több 100 km-es távolságokról beszélünk. A felperzselt területeken aztán kávét ültetnek.)
Elég intő jel lehetne, hogy az északi jégsapka 2004-ben 5.3 millió km2 területű volt. Akkor ez rekord kicsinek számitott, és ki is vágta a környezetvédőknél a biztositékot. Azóta 2007-et irunk, és most 4,1 millió km2-re ment össze. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kiolvadt területeken a fehér jég helyett sötétkék tengerviz található, ami sokkal jobban szivja a meleget, akkor egy erős pozitiv visszacsatolást látunk. Azaz minél jobban fogy a sarki jég, annál nagyobb ütemben fog tovább fogyni. Nem szivesen lennék most jegesmedve...
Az előadó az aggasztó tények ellenére nem állt nagyon negativan a problémakörhöz, szerinte a XXI. század gazdaságának hajtómotorja a környezetbarát megoldások keresése és alkalmazása lesz. Mint mondta, mindenképp erőltetni kéne a levegő szén tartalmának megkötésére irányuló kutatásokat és az energia felhasználásunk hatékonyságának növelését.
A lenti idézetet a hidegháborúval kapcsolatban mondta Kennedy, de ebben a kontextusban is lehet értelme.
"Our problems are manmade, therefore they can be solved by man." ("A problémáinkat emberek okozták, tehát emberek meg is tudják őket oldani.") J.F. Kennedy
Végül a lenti videót is lejátszotta volna, ha a windows nem száll el. Kicsit demagóg a cucc, de Leonardo DiCaprio szépen artikulál.
The Unspoken root cause of Global Warming
A szünet előtti utolsó előadást Dr. Scott Valentine tartotta. Kanadai kutató, az előző előadó barátja, és üzlettársa. Ő ütötte meg a legpesszimistább hangot az eseményen, de szerintem a leghasználhatóbb megoldási javaslata is neki volt.
Szerinte a Globális Felmelegedés csak egy tünet, nem ezzel kéne elsősorban foglalkozni. A tényleges ok a Föld nyersanyagainak túlzott felhasználása és a túlnépesedés. Az tény, hogy a Föld nyersanyagai végesek, és az is tény, hogy ezt nem vesszük figyelembe (ez tényleg jó cikk!). A halállomány mindenhol eltűnőben van a túlhalászás miatt, az erdőket nem ültetik vissza, a nyersanyagokat pedig nem tudjuk pótolni. A jelenlegi problémákra kinált megoldások közül is jó néhány nem érdemi megoldás. Például a bioüzemanyagok előállitásakor kb annyi energiát kell befektetni, mint amit az elégetésükkel nyerünk. (Az egyetlen pozitívum, hogy a levegőben lévő CO2-t használják fel növények, és emiatt nem nő a légkör CO2 koncentrációja. Ha sikerülne megújuló energiával termelni a bio üzemanyagokat, akkor az azért egész használható megoldás lenne.) A napelemek gyártásakor is nagyon sok toxikus és káros anyag keletkezik, szóval ezzel kapcsolatban is van még mit kutatni... A legfontosabb azonban az, hogy ha sikerül ezeket a módszereket széles körben alkalmazni, akkor csak megnyugodunk, és tovább folytatjuk a tarthatatlan életmódunkat, a környezet felelőtlen kihasználását.
2050-re minden jel szerint legalább 9.1 milliárd ember lesz a Földön, és joggal feltételezhetjük, hogy mindenki több energiát fog fogyasztani, mint most. Azt senkitől nem lehet elvárni a Földön, hogy ne akarjon olyan életszinvonalon élni, mint Nyugat-Európa, Kanada, Ausztrália, Japán vagy az USA lakosai. Nyugodtan feltételezhetjük azt is, hogy az emberek többsége erre fog törekedni. A megoldás tehát csak a népesség kordában tartása lehet.
A fejlett országok adatait nézve látszik, hogy nagyjából 25000 USD/fő GDP esetén beindul egy mechanizmus, ami állandó szinten tartja a népességet. Ekkor lépnek be az országok a lenti ábra utolsó fázisába. A fekete görbe a teljes népességet, a kék a gyermek születések számát, a piros pedig a gyermek halandóságot mutatja.
Ekkorra kialakul egy normális szintű egészségügyi ellátás, és rájönnek a szülők is, hogy nem a sok gyerek, hanem a jól tanittatott, okos gyermek számit. Megoldást jelenthetne egy Kyoto-i szerződéshez hasonló egyezmény, ami a népességet tartja korlátok között.
Végül ő is egy idézettel zárta az előadását.
"There are no passengers on Spaceship Earth. We are all crew." ("Nincsenek utasok a Föld nevű űrhajón. Mindannyian a legénység része vagyunk.") Marshall McLuhan, 1964
Ekkor jött a szünet, igy én is tartok kis pihenőt mielőtt a maradék két - szintén nagyon érdekes - előadásról beszámolnék. Tehát folytatás következik.
Kapcsolódó képi anyagok:
Sliders epizód: http://www.mininova.org/tor/669309 10. részt kell nézni.
South Park rész a globális felmelegedésről: http://www.mininova.org/tor/136002
South Park: Al Gore, a komoly környezetvédő: www.mininova.org/tor/293205
Al Gore béke Nobel-dijas környzetvédő, politikus dokumentumfilmje: http://www.mininova.org/tor/805804
