1. Hungarian Mooncake Festival
Szingapúr lakossága 80%-ban kínai, szóval minden kínai hagyomány elég élesen él még a mindennapokban. Amikor a Hungry Ghost Festival volt (kb halottak napja), akkor egy hónapon keresztül kaját, valódi meg játék pénzt (hell money-t) égettek esténként a helyiek. Ahol lakom, az egy HDB, nem külföldieknek készült panel, fehér embert nem nagyon láttam még a környéken. Mivel sok az idős kínai, akik még tartják rendesen az ünnepeket, minden ház mellett kis máglya égett. Ez azt eredményezte, hogy minden éjjel fürtmérgezést kaptunk, az egész lakást pedig pernye lepte el, mert még a 11. emelet folyosóján is tüzet rakott néhány nagytudású.
Az egyik legnagyobb ünnepük a kínai holdújév, a másik pedig a Mooncake Festival. Az előbbikor lampionokkal rohangásznak az utcán a kínaiak. Filmekben látni a sárkány formájú piros lampionokat, de sajnos pont ekkor voltam Tiomanon, így arról lemaradtam. Az utóbbi alkalmával egy Chang nevű lányra emlékeznek, aki balgaságában megevett egy kapszulát, amit nem lett volna szabad, és cserébe felment a Holdra (a teljes sztori a linken olvasható angolul).
Persze a fontos az, hogy lehet mooncake-t enni. Ez egy furcsa kínai süti, a belsejében általában egy egész tojás sárgája van. Nem édes, inkább semmilyen íze nincs. Lakótársaim - Csaba és Péter - még 2 éve cserediákként kicsit módosítottak a játékszabályokon, hogy értelme is legyen. Nem elég, hogy mooncake-t eszel, minden falat után egy felest kell inni. Ez lett a Hungarian Mooncake Festival. Idén is megtartottuk ezt a szép ünnepet a kultúrák találkozásán gyönyörködve. Akkor még volt Csabának kincstári Unicum-ja, azóta sajnos kifogytunk belőle, közben a Tiomanról hozott whiskeym is elfogyott...
2. A-Star, Infocomm Research Center
Régi vágyam teljesült amikor sikerült csinálnom egy távoli képet a munkahelyemről. Ez volna az épület. Egy domb tetején van, amit ráadásul fák vesznek körbe minden oldalról. Igazából semmi érdekes, de annyit mászkáltam az NUS-en míg az egyik épület tetejéről sikerült ezt a képet készítenem, hogy megosztom a Nagyérdeművel.
3. Metró kocsi
Ez a kép egy szingapúri metró szerelvényt ábrázol belülről. A kocsik között nincs semmi elválasztás, az elejétől a hátuljáig simán végig lehet sétálni.
4. Bukit Timah Night Trip
Szingapúr legmagasabb pontja (kemény 163 méter) a Bukit Timah nemzeti parkban található hasonló nevű domb. Péterrel egy éjszakai túra során másztuk meg. Sok embert hívtunk, végül csak ketten mentünk, a többiek gyávák voltak, vagy jobb dolguk volt. A sziget közepén található McRitchie víztározó mellől indultunk éjfélkor, és a 15 km-es túra végére kicsit kifáradtunk. Ezen a szent helyen fogyott el az utolsó csepp az otthonról hozott békéscsabai pálinkából.
Út közben Szingapúr egyetlen megmaradt első tipusú esőerdejében mentünk, és néhol teljesen vak sötétben botorkáltunk volna, ha nem vittünk volna elemlámpát. Szerencsére az elemek nem dobták be a törölközőt, mert akkor csúnya végünk lett volna a kígyók, majmok meg katonai létesítmények között. A képen egy béka látható, csak beleolvad a környezetébe.
A katonai létesítményeket sajnos nem lehetett lefényképezni, mert az éjjeli őr nagyon figyelt. Azért vicces volt, amikor kiléptünk egy fa mögül, és ott volt pár akkora rádió teleszkóp, mint egy ház. De inkább mint egy kisebb felhőkarcoló. Kárpótlásul itt van néhány arizonai rádió teleszkóp.
