Hiába... A szökőár már csak az emberek emlékeiben (meg a jelzőtáblákon) él, mostmár garantált a turisták hada, így megtehetik, hogy átverik az embert.
Phuket City-ben laktunk, és motorral jártuk be a sziget déli részét.
Az ott Patong Beach, Karon Beach és Kata Beach.
Thaiföldnek ezt a részét érte a szökőár, itt lelte halálát jó sok helyi és számos fehér turista.
A legszebb strand Kamala és Patong beach között volt, egy viszonylag elhagyatott hely.
Lehetett búvárkodni.
Lehetett továbbá dögleni a parton.
Rákokat nézni.
Puhatestűeket nézni.
Embereket nézni.
Szép volt, na.
Januári hideg :)
Chang Beer.
Kamala Beach.
Ezzel a motorral játuk a szigetet.
Kata Beach.
Patong Beach, a leghíresebb thai strand. Nincs semmi, csak szórakozóhelyek. Nekem nagyon antipatikus hely volt.
A naplementét a sziget déli csücskénél néztük.
Volt ott valami szerencsét hozó szentély, ide vitték a helyiek a kis eleántokat.
Thai nap.
Másképp.
Nap, szemüveg.
Összességében szép volt Phuket, de nekem annyira nem jön be ez a strandon döglés egész nap. Sokkal jobban szeretem a mászkálós aktív utazást, így alig vártam a következő napot, amikor is Phi-Phi érintésével áthajóztunk a szárazföldre Krabiba.
