A Valhol egy két emeletes komplexum, alul két kisméretű floorball pálya van állandó palánkkal, fölül pedig irodák valamint egy floorball bolt. Az egyik svéd vezeti a testvéréve. A pályák kicsit kisebbek a szabályosnál, ezért csak 4-4 mezőnyjátékos küzd egymás ellen, emiatt nagyon lendületes játék alakul ki. Hiába a sok ventillátor a plafonon, a klima sajnos sokkal rosszabb, mint az Épitők a legnagyobb melegben. A legutóbbi edzésen 3 perc után szó szerint olyan voltam, mintha zuhany alá álltam volna be, és úgy mentem volna a pályára. Nem elég, hogy 28-30 fokban kell edzeni, de mindezt 100%-os páratartalom mellett. Nem fehér embernek való... A bajnoki mérkőzések nem itt vannak, remélem majd oda is eljutok valamikor.
Itt edzünk:
És igy:
Ütőt nem hoztam, gondoltam majd kérek kölcsön valakitől, vagy veszek egy használtat. Szingapúrban rengeteget vásárolnak az emberek, és ha jól láttam az ütőiket is legalább évente cserélik. Emiatt furcsán néztek, hogy miért nem veszek egy ütőt ittlétem idejére. Végül igy is tettem, hosszú telefonos egyeztetés után eljutottam Wilfred-hez. Ő a helyi Fatpipe nagykereskedésben dolgozik, elvitt a raktárba, végül tőle vettem ütőt.
Gripek, kiegészitők a helyi Fatpipe boltban.
Kapuk:
Ütők, kapusfelszerelés:
Wilfred az új ütőmet, egy Wiz 27-est szerel. 120 dollárba, azaz nagyjából 14000 Ft-ba került. Pont 10.000-el olcsóbb, mintha otthon vettem volna meg... Adott hozzá 2 precision labdát is, illetve olyan fejet rakott rá, amit kértem.
Amennyire belelátok az itteni viszonyokba, a játék népszerűsége és szinvonala most még nagyjából olyan szinten lehet, mint Magyarországon. Sajnos azonban van mitől tartanunk. Mig a magyar floorball válogatott legeredményesebb játékosai svéd ligákban játszanak, addig itt csak szingapúriak vannak (azt a pár külföldi edzőpartnert most nem számolom, mivel ők úgyse mennek nemzetközi versenyekre szingapúri szinekben), tehát a legügyesebb játékosok kizárólag a hazai bajnokságból kerülnek ki.
A legtöbb helyi játékos elképesztő futómennyiséggel rendelkezik, és technikailag sem maradnak el mögöttünk. Sokan erős dohányosok, és furcsa mód ennek ellenére nagyon jól birják a futást. Ami kicsit aggasztó ránk nézve, hogy mi lesz itt néhány év múlva. Mig otthon mindenhonnan elvonják a pénzeket, nincs pálya, nincs palánk, általában a sport helyzete katasztrofális Budapesten, addig itt a sportot tekintik az egyik legfontosabb területnek. Az utcán menve számtalan ingyenesen használható, igényesen kialakitott sportpálya van (kosár, foci, tenisz). Floorball tekintetében is sokkal jobban állnak. Középiskolák, egyetemek saját pályával, palánkkal rendelkeznek, és rengeteg fiatallal ismertetik meg ezt a sportot.
Remélem mihamarabb nálunk is lecserélődik 4 éves ciklusokban gondolkozó, újraválasztásért küzdő vezetői réteg, és kialakul egy hosszú távú nemzeti minimum, amiben a sport is megfelelő helyre kerül. Ha nem igy lesz, akkor nem csak a sport tekintetében köthetjük fel a gatyánkat...
