Akkor a rend kedvéért mégis csak irok röviden a meccsről is. A jeles esemény előtt azt hittem, hogy a szingapúriak importáltak jó sok feketét, hogy legyen egy rendes kis kosárlabda csapatuk. Csalódnom kellett, mert az ausztrálokhoz hasonlóan náluk is fehérek adták a játékosok zömét. Volt azért 1-2 langaléta ázsiai meg néhány afroamerikai is.
Hamar értünk a helyszinre, mert ingyenjegyesek lévén érkezési sorrendben foglaltuk el a helyeket. Ez később teljesen felesleges elővigyázatosságnak bizonyult, mert nagyon kevesen voltak kiváncsiak a mérkőzésre. Igy viszont megnézhettük a ponpon lányok utolsó simításait a koreográfián:
Közelebbről:
Kis idő után megjelentek a csapatok és elkezdtek bemelegiteni. Az ausztrálok:
Itt pedig a szingapúriak:
A sportesemény nem mozgatott meg tömegeket, a meccs kezdetekor is kb 20%-os volt a Singapore Indoor Stadium telitettsége:
Jómagam, valamint a vietnami kollégám, Hieu, aki a jegyeket szerezte.
És elindul a játék. A hazai csapat kezdett jobban, az első negyedet hozzák is pár ponttal.
Aztán a második és harmadik negyedben szép lassan ausztrál fölény alakult ki, a végére pedig a szingapúri védelem teljesen összeomlott. A tigrisek úgy szereztek pontot, ahogy nem szégyelltek, végül fölényesen, több mint 20 ponttal nyertek. Volt néhány szép támadás is.
A ponpon lányok nagyobb sikert arattak, mint ez a lény. Szingapúr nemzeti állata, a félig oroszlán, félig hal Merlion.
És akkor a ponpon lányok már-már erkölcstelen tánca:
Megint csak:
Szünetben felkérték a közönséget, hogy álljon fel és táncoljon mindenki a kis kinai lánykák mozdulatait követve. Ez Magyarországon eleve halálra itélt ötlet lett volna, itt viszont a közönség legalább fele eleget tett a kérésnek.
Egy átlag férfinek 30 mp kell, hogy megtalálja a lenti képen a kosarast. Óra indul.
Na és akkor jöjjenek az általános igazságok a fehér fiúk és ázsiai lányok viszonyáról. Az utóbbi pár évben állitólag kicsit romlott a fehér fiúk helyzete, de még mindig fényévekkel könnyebb fehérként ázsiai nőt szerezni, mint helyi srácként. A szülők is és a lányok is kész főnyereménynek tartják, ha fehér sráccal sikerül összejönni a lánynak. Nagyjából két tipusú leány van itt. Az egyik, aki csak házasság után hajlandó nemi életét elkezdeni (ez áll minden fiúra), a másik, aki 2 kezét összeteszi, ha fehérrel jöhet össze, és ezt nem rest tolakodva a srác tudomására hozni akár telefonszám rátukmálással, akár nyilt ajánlattal. Azért vigyázni kell, nehogy transzfesztitával, azaz ladyboy-jal hozzon össze a sors, mert itt sokkal többen vannak, mint Európában, a gyakorlatlan, vágatlan szemnek pedig sokszor nehéz különbséget tenni a nők és a két nem közöttiek között.
Hallottam olyan sztorit megbizható forrásból, hogy néhány éve fiatal fehér munkatársról kiderült, hogy valami nemibetegség miatt van kórházban. Ez nem zavarta az ázsiai hölgy kollégákat, akik szorgosan látogatták a kórházban, és hagyták neki ott az ajándékokat, hogy ha majd meggyógyul, akkor keresse meg őket intimebb együttlétre.
Helyi magyar srácokkal beszéltem erről a témáról is, és a beszámolóik alapján tényleg nincs nehéz dolguk a fehér fiúknak. Az ázsiai lányok kiváncsiak milyen egy fehér fiúval lenni, és ez foritva is igaz, szóval teljes az összhang.
Van ide kapcsolódó tipikus "betegség" is, a yellow fever. Ez nem a szokásos sárga láz, a lefutása a következő: kijön ázsiába a fehér férj és feleség, majd a férj rájön, hogy mennyivel kényelmesebb egy ázsiai nő, akit nem kell hivogatni, nem kell foglalkozni vele, hanem a puszta tény, hogy fehér barátja van, elég neki. Ehhez jön még hozzá, hogy szépek, egzotikusak, sokszor fiatalabbak, szóval gyakran vet véget a sors ily módon a fehér expatok házasságának.
Nekem személy szerint nem sok ázsiai jött be eddig. A többség elég csinos, de a fejük valahogy fura. Egyszer mondjuk voltam bulizni egy thai bárban, ahol láttam thai lányokat is. Na akkor megértettem a thai szexipar sikerét. Hibátlan alak, nagy mellek, és egzotikus, gyönyörű arc. Elvileg januárban megyek Thaiföldre (barátnőmmel), akkor majd hosszabban is beszámolok a (szigorúan vizuális) tapasztalataimról. Mindenesetre a meccsen is megerősödött bennem, hogy mégiscsak a fehér lányok az igaziak.
Itt a kedves hostess lány, aki leültetett minket a meccsen.
A kép kicsit elmosódott, de az ausztrál szurkolótábor egyik csinos tagjához van szerencsénk.
Ő nem tudom hány éves lehet, mindenesetre csinos.
A tanulság, hogy ha fehér fiú vagy, és ázsiai nőt szeretnél, akkor Thaiföld mellett Szingapúr az ideális választás. Kosárlabdáért pedig menj egy PVSK-Sopron női bajnoki meccsre, vagy az USA-ba egy NBA mérkőzésre.
