2008 májusában írtam egy szoftver-ergonomiai elemzést egy egyetemi tárgyamra az Ubuntu operációs rendszer ergonómiai elemzése címmel. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az Ubuntu Linux disztribúció alkalmas-e egy átlagos felhasználó elvárásainak megfelelni, így képes-e valós alternatívát nyújtani a Microsoft zárt forráskódú operációs rendszereivel szemben?

Az elemzésben Dr. Izsó Lajos és Dr. Antalovits Miklós által írott BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓ - ERGONÓMIÁBA című egyetemi jegyzet 7. fejezetének használhatósággal kapcsolatos megállapításait igyekszem sorra venni az Ubuntuval kapcsolatban.

A dolgozat megírása előtt 5 hónappal váltottam a korábban dual boot-os rendszeremről (Windows XP és openSUSE Linux) Ubuntura, valamint 3 hónappal ezelőtt az egyik otthoni asztali számítógépre is Ubuntu Linuxot telepítettem a korábbi Windows XP operációs rendszer helyett. Az elemzésben felhasználom a családom és a saját tapasztalataimat az operációs rendszerrel kapcsolatban.

Találtam továbbá néhány írást az interneten, melyben mások írják le a véleményüket a témával kapcsolatban.

1. Ubuntu 7.10 tesztelése: http://index.hu/tech/szoftver/ubu071025
2. Erre érkezett válasz: http://webisztan.blog.hu/2007/10/29/re_adminisztracios_hiba
3. Egy átlagember kipróbálja a Linuxot. Ubuntu 8.04 verziójának laikus általi tesztelése: http://kispad.hu/torokgeek/200804/egy-atlagember-kiprobalja-a-linuxot-1-resz.html
4. http://kispad.hu/torokgeek/200804/egy-atlagember-kiprobalja-a-linuxot-2-resz.html
5. http://kispad.hu/torokgeek/200805/egy-atlagember-kiprobalja-a-linuxot-3-resz.html

Amennyiben a Linuxból egy széles körben elterjedt operációs rendszer szeretnének csinálni a nyílt forráskód pártolói, akkor legalább olyan felhasználói élményt kell nyújtani a használóknak, mint a konkurens fizetős rendszerek. Ma Magyarországon az operációs rendszerért nem fizetnek az emberek, mert illegális úton nagyon egyszerűen beszerezhetőek a különböző Microsoft termékek. Ha az ember diák, tanár vagy van ilyen a családban, akkor pedig akár legálisan is hozzájut a Campus program keretében a szoftverekhez. Emiatt azt az érvet el kell felejteni, hogy a Linux ingyenes, míg a Windows licencdíja sok ezer Forint. Emiatt csak a felhasználói élmény és a használhatóság alapján ítélik meg a rendszert a felhasználók. Ez különösen nehézzé teszi a népszerűsítést, mert a Microsoft rengeteg pénzt költ arra, hogy egyes gyártók elsősorban az ő rendszerüket futtató platformot alakítsanak ki. Ez egy ördögi kör, hiszen a felhasználók nem fognak áttérni addig egy másik platformra, amíg az ő gépükön nem fut az operációs rendszer maradéktalanul; a gyártók pedig nem fognak addig a Linux kernel számára kezelhető felületet nyújtani, amíg kevés ember használja a Linuxot. Ennek a problémának a megoldása lehetne a gyártók és a Microsoft cégpolitikájának erőszakos megváltoztatása törvényi szabályozás által; illetve az open source közösségek innovatív fejlesztései, ami által a Linux valós alternatívaként tud fellépni. A továbbiakban az Ubuntu Linux 8.04 verzióját vizsgálom szoftver ergonomiai szempontból. Összehasonlításkor nem a legújabb Windows operációs rendszerhez, a Vista-hoz fogom mérni az Ubuntut, mert azzal kapcsolatban nincsenek mélyreható tapasztalataim, így az általam sokkal jobban ismert, és még mindig nagyon széles körben használt XP-t fogom hasonlítási alapnak tekinteni.

Az ergonómia - különösképpen pedig az információ-ergonómia - egyik központi fogalma a használhatóság (usability), amely gyűjtőnév mindazon tényezők megjelölésére, amelyek valamilyen eszköz segítségével végzett tevékenység eredményességét befolyásolják az adott eszköz kialakítása révén. Az ún. Használhatósági tényezők (usability factors) a használhatóság következő valamilyen módon mérhető jellemzői:

1. a tevékenység gyorsasága
2. a tevékenység közben elkövetett hibák száma
3. a felhasználó ráfordításai a rendszer tanulása során
4. a felhasználó azon lehetősége, hogy az elkövetett hibákat a rendszer segítségével kijavítsa
5. a felhasználó által elsajátított készségek tartóssága
6. a felhasználó azon lehetősége, hogy a rendszert az igényeihez illessze
7. a rendszerrel támogatott tevékenység átszervezhetősége
8. a felhasználó általános megelégedettsége a rendszerrel

A fenti szempontok jelentős részének egy operációs rendszer esetében nem sok relevanciája van, vagy túl általános a megfogalmazás, de azért megpróbálom az egyes pontokat végigvenni.

1. A tevékenység gyorsasága

Egy operációs rendszer esetében gyorsaságról beszélni több dologgal kapcsolatban lehet. Az első szempont az Ubuntu Linux telepítésének idő igénye és bonyolultsága. A telepítőt a jelenleg használt legtöbb operációs rendszerhez hasonlóan egy live CD-ről indíthatjuk el. Ez a memóriát használva egy csaknem teljes értékű rendszert kezd el futtatni automatikus Internet beállításokkal, webböngészéssel, rendszer erőforrásaihoz való hozzáféréssel és a természetesen a teljes telepítés lehetőségével.

Ha az adott gépre Ubuntu operácós rendszert szeretnénk telepíteni, akkor a triviális beállításokon kívül csupán a fájlrendszerről szükséges némi ismeret, hogy a rendszer partícióit kialakíthassuk. Ez bonyolultságában összevethető a Windows XP operációs rendszer telepítésével, ha viszont figyelembe vesszük, hogy a telepítéskor már egy szinte teljes értékű operációs rendszerünk van működő internetes kapcsolattal (azaz bármilyen kérdésünkre választ találhatunk a weben a számtalan ubuntu oldal valamelyikén), akkor el kell ismernünk, hogy az Ubuntu telepítése könnyebb, mint a Windows XP operációs rendszeréé. Saját tapasztalataim alapján és a weben fellelhető források szerint is laikusok által is egyszerűen telepíthető rendszer az Ubuntu, ami nagyjából egy óra alatt fel is kerül a gépre.

További előnye az Ubuntunak a Windows XP-vel szemben, hogy a felkerült rendszer nem csak egy környezetet biztosít a később telepítendő alkalmazások számára, hanem közvetlenül a rendszer telepítése után az összes alapszoftver megtalálható már, amire szükség lehet egy otthoni számítógépen. Van szövegszerkesztő, képszerkesztő, táblázatkezelő, játékok meg médialejátszó. Így az opcionális, ritkán használt programok hozzáadásával és a megjelenítési beállítások finomhangolásával sem kerül többe az Ubuntu feltelepítése, mint néhány óra. Windows XP esetében saját tapasztalataim alapján ez legalább egy napot vett igénybe.

Itt jegyezném meg, hogy a fenti telepítéskor egy átlagos gépből indultam ki, amelynek meghajtói elérhetőek az Ubuntu fejlesztői számára. Ha egy nem támogatott videokártyája van az embernek, és azt ki is akarja használni, nem csak egy csökkentett megjelenítési módot akar, akkor a telepítés könnyen egy órákon (napokon) át tartó webes keresésbe és hackelésbe fordulhat át.

A telepítésen kívül minden egyéb tevékenység sebessége összevethető a hasonló operációs rendszerek, köztük a Windows XP sebességével, legyen szó webböngészésről, irodai alkalmazások használatáról vagy akár a futó alkalmazások közti váltásról.

2. A tevékenység közben elkövetett hibák száma

Egy operációs rendszer használata során számos hibát követhet el az ember, amelyeket később jóvá akarna tenni. A legnagyobb kárt talán a letörölt tartalmak jelentik, melyet az ember akaratán kívül, figyelmetlenségből távolított el. Hogy az óvatlan törlést meggátolja a rendszer, az Ubuntu esetében is beiktattak a fejlesztők egy köztes lépcsőt, a kukát. Minden törölt tartalom ide kerül, és csak külön parancs kiadására törlődik végleg a merevlemezről a tartalom. Ameddig ezt a parancsot ki nem adtuk, addig gond nélkül visszaállíthatjuk a fájljainkat.

A Linux rendszerek jellemzője, hogy adminisztrátori jogosultság nélkül szinte semmit nem tudunk megváltoztatni a rendszerünkben, ami kicsit is magában hordozza annak a veszélyét, hogy a rendszert elrontjuk. Amennyiben ilyen tevékenységet akarunk végrehajtani, akkor a rendszer elsötétül, és csak az adminisztrátori jelszó begépelése után kezdhetjük meg a tevékenységet. A jelenség elsőre zavaró lehet, de érdemes belegondolni, hogy a Windows XP rendszereket érő támadások 99%-a nem hordozna veszélyt magában, ha a felhasználók nem adminisztrátori jogosultságokkal használnák a gépüket. Rájöttek erre a Microsoft fejlesztői is és a jelenlegi legfrissebb operációs rendszerükben, a Vista-ban már hasonló megoldást alkalmaznak, mint a Linux rendszereknél.

3. A felhasználó ráfordításai a rendszer tanulása során

Ez az egyik legsarkalatosabb pontja a Linux rendszerekkel kapcsolatos szkepticizmusnak. Ha az ember egy Windows XP rendszerről vált Linuxra, akkor ugyanúgy szembetalálkozik problémákkal, de mivel ezek nem olyanok, mint a megszokott problémái, ezért nagyobb gondként éli meg őket. Azt nem tudja az átlag felhasználó objektíven mérlegelni, hogy az egyik rendszernek az előnyei és a hátrányai mennyire vethetők össze. Édesanyám például meglehetősen technofób, és nehezen tért napirendre afelett, hogy a mentés képernyő máshogy néz ki az Ubuntu által használt Gnome ablakkezelőben, mint az XP-ben. A két képen lényegében ugyanaz az információ van, de azáltal, hogy nem a jól megszokott gombokra kellett kattintani, ellenszenv alakult ki benne az Ubuntu iránt, hogy „miért kell neki a jól megszokott rendszert hátrahagyni?”

Aki egy kevésbé gyakorlott felhasználót akar valamilyen Linux disztribúcióra átszoktatni, akkor nagyon fontos, hogy a kezdeti időszakban sok energiát fektessen az előnyök hangsúlyozásába. Édesanyámnak kevéssé fontos szempont, hogy nem kell vírusirtóval és anti-spyware-rel foglalkozni a továbbiakban, mert neki ez eddig sem volt probléma. Neki csak egy használható rendszer kell. Emiatt van szükség az olyan vizuális effektekre, mint amit a Gnome ablakkezelő Compiz csomagjai nyújtanak, mert ezek olyan vizuális élményt nyújtanak, ami az új környezetben is pozitív irányba döntheti el a mérleg nyelvét.

4. A felhasználó azon lehetősége, hogy az elkövetett hibákat a rendszer segítségével kijavítsa

A Linux kernelre alapuló rendszerek híresen biztonságosak, így viszonylag nehéz olyan dolgot elkövetni, ami a gépet használhatatlanná teszi (de azért közel se lehetetlen). Egy Windows XP esetében egy egyszerű webböngészés során is olyan veszélyeknek van kitéve a gépünk, amit az Ubuntu esetében elképzelni sem tudunk. A nyílt forráskód garantálja, hogy senki nem helyezett el hátsó kiskapukat a programokban, amit a gépünkre telepítettünk, így nem kell attól tartanunk, hogy a személyes adatainkhoz vagy a gépünk erőforrásaihoz valaki illetéktelenül hozzáfér.

Az Ubuntu használata során csupán olyan problémákkal szembesültem, amik nem befolyásolták érdemben a gép használhatóságát, "csak" a teljesítményt rontották (például a grafikus meghajtóval való kísérletezés során).

A rendszert úgynevezett csomagokból álló program-darabokból rakhatjuk össze. Sok komolyabb program számos önálló csomagból épül fel, melyek egymásra épülnek. Ezek kezelése lehetséges parancssorból, csomagkezelővel (oldalsó kép) vagy aklalmazások hozzáadásával, eltávolításával. Néhányszor eltávolítottam olyan csomagokat, amiket nem kellett volna, vagy olyan csomag-függőségek alakultak ki, amiket nem tudott a rendszer automatikusan feloldani. Ilyen esetben mindig kiírta az Ubuntu, hogy milyen parancsot kell kiadnom a parancssorban, ami általában segített is.

Nyelvi akadályokba nem ütközik az ember, mert a fejlesztők a nyelvi támogatásra is figyelnek. A telepítés első lépésekor felkínálja a rendszer a magyar nyelvet, mint a rendszer által használt alapnyelvet, és innentől kezdve minden magyarul történik. Ez mondjuk nem előny a Windows XP-vel szemben, mert nyelvi akadályokba ott sem ütközik az átlag felhasználó.

Ha az ember komolyabb problémába ütközik, akkor számíthat a magyarországi Ubuntu közösség tagjaira akár a levelező listákon, blogokon vagy a közösség által karbantartott felhasználói útmutatókon.

5. A felhasználó által elsajátított készségek tartóssága

Az Ubuntu rendszerek szigorú fél éves ciklusban kerülnek kiadásra. A verzió száma is a kiadásra utal. A jelenlegi legfrissebb verzió a 8.04-es, ez arra utal, hogy 2008 áprilisában adták ki. Hasonlóan a 7.10-es 2007 októberében „látta meg a napvilágot”. Ezek az új verziók mindig tartalmaznak újításokat a korábbi verzióhoz képest, de az alapok nem változnak. Ezért a felhasználó által elsajátított készségek időt állóak, ezt a későbbi Ubuntu kiadásokban (vagy bármi más disztribúciónál) is hasznosítani tudja majd az ember. Ez bizonyosan így lesz, amíg egy jelentős architekturális váltás nem történik a PC-iparban.

Egy Linux disztribúció kezelését alaposan megtanulni elég hosszú idő, de ha az ember elért egy bizonyos szintet, akkor olyan rálátása lesz a számítógépe „belsejére”, ami egy Windows XP rendszer esetén csak nehezen érhető el.

6. A felhasználó azon lehetősége, hogy a rendszert az igényeihez illessze
7. A rendszerrel támogatott tevékenység átszervezhetősége

A fenti két pontot együtt tárgyalom, mert szerintem egy operációs rendszer vonatkozásában lényegében ugyanazt jelenti a két dolog.

Ebben a két vonatkozásban igazán jeleskedik az Ubuntu. Minden személyre szabható, minden megváltoztatható. Mivel minden összetevő ingyenesen elérhető, sőt még a forráskódhoz is hozzáfér minden felhasználó, ezért extrém esetben akár a forráskód átírásával saját Linux disztribúciót is kialakíthatunk, ami tényleg olyan, amilyenre mi írjuk. Ez persze csak elvi szinten lehetséges, mert egy ember számára kezelhetetlen mennyiségű adatot kellene feldolgozni.

Az elérhető két legnépszerűbb Ubuntu kialakítás az ablakkezelők mentén különül el. Az egyik a Gnome alapú Ubuntu, a másik pedig a KDE alapú Kubuntu. A két verzió az alap funkciókat és a megjelenítés mögötti tartalmat tekintve megegyezik, ám mégis két eltérő operációs rendszerről van szó.

A rendszer összességében sokkal jobban finomhangolható, mint a Windows XP. Míg ott három téma közül választhatott a felhasználó (szürke, kék, olajzöld), addig itt a megjelenített színeknek számának csak a képernyő megjelenítő képessége szab határt. Az extra grafikus szolgáltatásokat három szinten állíthatjuk be. A legszebb hatások engedélyezéséhez szükség van viszonylag fejlett (és támogatott) grafikus kártyára, de kis utánajárással ez általában konfigurálható, ha alapból a rendszer nem ismerné fel. Ne felejtsük el továbbá, hogy a Windows XP sem ismeri fel alapból a grafikus kártyákat, ott is szükség van driverek telepítésére. A hatások tekintetében a Windows Vista felveszi a versenyt az Ubuntuval, de 1 GB memória alatt nem is érdemes próbálkozni a Microsoft legújabb operációs rendszerével, míg az Ubuntunak ennek töredéke is elég szinte ugyanazon hatások elérésére.

Végezetül itt van néhány képernyőkép arról, hogy milyen hatások érhetők el az operációs rendszer openGL-re épülő megjelenítőjével:









































8. A felhasználó általános megelégedettsége a rendszerrel

A családom körében elvégzett mélyinterjú során azt tapasztaltam, hogy az Ubuntuval szemben kevés konkrét hátrányt tudtak felsorolni, mégis elég nagy ellenérzéssel tekintenek rá. Ennek okaiba ők sem gondoltak bele korábban, így kifejezetten hasznos volt a beszélgetés. Saját bevallásuk szerint egyszerűen amiatt tekintettek negatívan a Linuxra, mert a Windows XP-t már megszokták, és az nekik úgy jó volt. A mélyinterjú során az alábbi konkrét jellemzőket emelték ki. Nem foglalkozom azzal, hogy mennyire egyszerű lenne a problémát orvosolni, vagy hogy ki a felelős a hiányosságokért, csak felsorolom, amire jutottam.

Előnyök:

• Munkaasztal kapcsoló: ez egy hasznos alkalmazás, mellyel lehetőség van egy gépen belül több munkaasztal használtaára. Ezáltal hatékonyabban lehet csoportosítani az alkalmazásokat.
• Szebb ablakkezelő: A 6-7 pontban részletesen tárgyalt megjelenítési lehetőségek általános tetszést arattak.
• Beépített játékok: A Windows XP szegényes játék kínálatához képest az Ubuntu rengeteg játékot kínál.
• Ingyenes: Természetesen nagy előnye a Linuxnak, hogy ingyenes, emiatt teljesen legálisan használható pénz befektetése nélkül.
• Biztonságos: Mivel a nyílt forráskód miatt bármilyen biztonsági rés lényegében azonnal foltozásra kerül, sokkal biztonságosabb rendszer, mint a Windows XP. Vírusirtó és anti-spyware nélkül is nyugodtan használható.

Hátrányok:

• Elnevezési konvenciók hiánya: A magyarítás során számos elnevezés más lett, mint az azonos funkciójú windowsos elnevezéssel volt. Ez sokszor zavaró a kevésbé gyakorlott felhasználóknak.
• Grafikus driver nehezen telepíthető: A két nagy grafikus kártya szállító közül az nVidia szabadon elérhetővé tette a meghajtóit, így azok teljesen jól működnek minden Linux rendszerrel utólagos konfigurálás nélkül is. Az Ati azonban zárva tartja a drivereket, ezért sok esetben csak nagy szenvedések árán lehet kihasználni egy-egy Ati videokártya képességeit Linux környezetben. Ez sokszor érezhetően lassabb műveleteket eredményez főleg régebbi videokártyák esetében. Konkrét példaként említették a képek megjelenítését.
• Körülményes képszerkesztés: Képszerkesztéshez egy program áll rendelkezésre, a gimp. Ez funkcionalitásában sokkal bonyolultabb, mint amire egy átlag felhasználónak szüksége van. Léteznek egyéb képszerkesztő programok is, de jó lenne, ha egy egyszerűbb program egyből rendelkezésre állna a telepítés után.
• Hiányos hardver támogatás: Számos régi, kevésbé népszerű hardver csak Windows alatt működik kifogástalanul. Ide tartoznak a laptopom speciális billentyűi és kártyaolvasója, illetve a régi scannerünk.
• Inkompatibilis formátumok: A legtöbbet emlegetett és legzavaróbb probléma a formátumokkal kapcsolatban merült fel. A Microsoft Office által használt zárt formátumok hiába nem a Linux és open source fejlesztők felelőssége, mégis a Linux használhatóságát rontja, hogy ezek kezelése nem hibátlan az Open Office-ban. Remélhetőleg a mihamarabb bekövetkező formátum egyesítéssel ez a probléma megoldódik (open document format vagy valami más).
• Játékok hiánya: Minden komolyabb játékot Windows operációs rendszerekre fejlesztenek (újabban inkább konzolra), aki Linuxot használ, annak csak kevés alternatívája van e téren.

Konklúzió

Összességében az Ubuntu képes felvenni a versenyt a Microsoft Windows operációs rendszerekkel, ám van néhány zavaró tényező, ami miatt a semleges felhasználók számára vonzóbb alternatíva a Microsoft terméke. Jól átgondolt – részben marketing – eszközökkel és sok pénzzel sikerült elérnie a redmonti cégnek, hogy az átlag felhasználók inkább választják a megszokott, kényelmes operációs rendszert annak minden hiányosságával együtt. Ameddig a hardver eszközök kezelése nem lesz olyan széles körben támogatott Linuxon, mint Windowson; ameddig a Microsoft használhatja a hordozhatóságot ellehetetlenítő zárt formátumait; ameddig olyan alapvető szoftverek nem érhetőek el Linuxon, mint a Photoshop vagy a Flash player 7-es verziója, addig a Microsoft piaci előnye meg is fog maradni. Oktatással, a nyílt szoftverek tudatos támogatásával és a Microsoft törvényi „megzabolázásával” elérhető lenne, hogy valódi verseny alakuljon ki az operációs rendszer piacon és ezáltal minden felhasználó jobban járna. Véleményem szerint a nyílt szoftverek diadala be fog következni, a kérdés csak az, hogy mikor.