Haifa Izrael harmadik legnagyobb városa, kb 270 000-en lakják. Nagyon fontos kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Avivtől. A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. A Google-nak is van itt fejlesztő központja. Sajnos nem volt túl sok időnk a városra, pedig nagyon szimpatikus volt; talán a legélhetőbb izraeli nagyváros. Valahogy érezni lehet a levegőben, hogy az itt élő zsidók és muszlimok tesznek a délen folyó hülyeségre, ők csak az életüket szeretnék élni ezen a gyönyörű helyen.
Én, ha meghallom Haifa város nevét, akkor feltétlen reflexként Scooter-től a Hyper Hyper című zseniális happy hardcore szám ugrik be a megtévesztésig hasonló kiejtés miatt. Zenei érdeklődésem már rég túlhaladt azért ezen, de mindig jó visszaemlékezni arra, hogy 12 évesen, másolt kazettákon milyen vicces zenéket hallgattam. Hallgassátok ti is:
Kedvenc számom volt sokáig szintén a Scooter-től a Back in the UK is... A haifai kikötő önmagában megér egy látogatást gép-fetisisztáknak, bár a szingapúri és a hong kongi kikötők után nem tűnt valami nagynak.
Este a értünk a városba, így már nem tudtuk megnézni a Bahá'í vallás központját, a Bahá’í teraszokat. Inkább kikecmeregtünk a városból északra, és sátrat vertünk a tengerparton.
A Kármel-hegy innen is jól látszott.
Reggel sátrat bontottunk, majd visszamentünk a városba, hogy megnézzük a teraszokat.
A bahá'í vallás egy, a XIX. század közepén, Perzsiában alapított monotheista vallás. A baháizmus alapvető tanítása az, hogy az egyházak és az emberek egyenlőek, ezért a vallás nyitva áll mindenki előtt, aki hajlandó követni Bahá’u’lláh tanításait. Az alapján, amit láttunk belőle, nagyon szimpatikus társaság.
A bahá’í hit a világ legfiatalabb önálló vallása, követőinek száma jelenleg 5-6 millió között van, akik 166 ország és 48 területen élnek. A bahá’í irodalom több mint 800 nyelven olvasható.
A bahá’í hit társadalmi tanításai a mai globális kor szükségleteihez igyekeznek igazodni, az egységes emberiséget szeretné létrehozni, felszámolni az előítéleteket, egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítani a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány összehangolása, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv bevezetése és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése.
A bahá’í vallásban tilos a cölibátus, az aszketizmus, az alkohol és a drogok fogyasztása. Továbbá tilos a házasságtörés, az emberölés, szándékos gyújtogatás, rágalmazás, koldulás, hamis vádaskodás és tanúskodás, holttestek elhamvasztása, bűnök embereknek való meggyónása, az állatokkal való kegyetlenkedés, szerencsejátékok, homoszexualitás, más kezének megcsókolása, rabszolgaság, és a lopás.
A bahá’ík nem viselnek semmilyen megkülönböztető öltözéket, nem tartoznak ugyanazon faji csoporthoz. A bahá’í életforma abban különbözik a többitől, hogy nincs hivatalos papi testülete, sőt senki, akit azért fizetnének, hogy a hitet terjessze, tanítsa. További érdekessége a bahá’í életformának a sajátos igazgatási rend, kormányzási forma, mely helyi, országos és nemzetközi szinten működik, s amely tekintélyét a Szent Szövegekből nyeri.
A bahá’í templomok nyitva állnak más vallások követői előtt is, bárki bemehet, aki imádkozni és meditálni akar (bár Haifában már délután 4-kor bezárták a templomot...). Szervezett programok csak a bahá’í szent napokon vannak, az idő többi részében csendes imának biztosít helyet.
A templom alakját tekintve, az előírások szerint, kilenc oldalú kell legyen, középpontban egy kupolával. Ez az elrendezés az emberi nem sokféleségét és egységét szimbolizálja. Azonban minden egyes bahá’í templom a helyi kultúra jegyeit tükrözi, így építészetileg különböznek egymástól. A templomban kizárólag Szent Szövegek hangozhatnak el, semmilyen prédikáció vagy adminisztratív tevékenység nem megengedett, még a zene sem.
Összességében szimpatikus vallásnak tűnik, ha már valami vallást akar magának az ember. Én mondjuk megvagyok nélküle, de ha választanék, akkor valószínűleg erre tenném a voksomat.
